A Tokiói Egyetemen nemrégiben valami egészen elképesztő dolog történt: kifejlesztettek egy leheletvékony, vízpermettel felragasztható mesterséges bőrt, ami nem más, mint egy hordozható szenzor. A polivinil-alkoholból és aranyrétegből készült alkotás képes felismerni az izmaink mozgása által generált impulzusokat és monitorozza a szívünk működését. A felragasztható bőrhöz tartozó miniatűr, vezeték nélküli készülék begyűjti, majd elküldi az adatokat bármilyen arra alkalmas eszközre, legyen szó okostelefonról, számítógépről vagy éppen a végeláthatatlan online felhőről.
Japánban már régóta folynak kutatások azzal kapcsolatban, hogyan lehet a leghatékonyabban biztosítani az idősebb generáció egészségügyi távellátását – ebben lesz segítségükre ez az egészen elképesztő találmány. A kutatás vezetője, Takao Someya professzor szerint egy új korszak köszönthet be a betegségek megelőzése és kezelése területén, hiszen az e-bőr hatékony eszköz lehet például a szívelégtelenség, cukorbetegség vagy más betegségek felismerésében és megfigyelésében. Ha pedig mindez még nem lenne elég: a felragasztható bőr mellé jár majd egy kézfejen viselhető LED kijelző is, ami grafikákkal, adatokkal fogja jelezni viselője számára az éppen a testében zajló folyamatok minden apró részletét. Kiegészítő szolgáltatásként, úgymond grátisz fogadni tudja majd a neki küldött emojikat, üzeneteket, amiket a barátoktól, családtagoktól kap viselője.
De nemcsak a ragasztható bőr az egyetlen innovatív elképzelés a közeljövőnkre nézve: az egészségügyi paraméterek monitorozására ugyanis még egy bizarr módszert kifejlesztettek: olyan bőrre applikálható szenzort, amely kvázi tetoválásként boríthatja majd testünket. A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói egy olyan technológiát dolgoztak ki, amely közvetlenül a bőrünkre nyomtatja majd a bio-áramköröket, így mérhetővé teszi a testhőmérsékletet és a vér oxigénszintjét, de adatokat szolgáltat a szívműködésről és egyéb élettani funkciókról is.
A módszer kulcsa az e-bőrhöz hasonlóan egy polivinil-alkohol alap, amelyet kalcium-karbonáttal kombináltak. Ez a vegyület lehetővé teszi, hogy a fémréteg már szobahőmérsékleten is rányomtatható legyen a bőrünkre, és a kívánt minta felrajzolása után már csak szárítani kelljen a felfestett áramköröket. A tervek szerint a technológiát egészen korán, már csecsemőkorban is alkalmaznák, hiszen Huanyu Cheng, a kutatás vezetője szerint a „tetoválás” nem jelent kellemetlenséget a viselője számára – sőt még a környezetet sem terheli.
Az elektronikus bőrrel való kísérletezés önmagában nem újszerű tudomány, a kétezres évek elejétől aktív érdeklődés tapasztalható ezen a területen. Egy szingapúri kutatócsoport, élükön Benjamin Tee-vel például már sikerrel alkalmazza a művégtagok elektronikus bőrrel való borítását, amelynek köszönhetően a végtag viselője megélheti az érintés érzését. Talán sokan közülünk azt mondanák erre, hogy mennyire csodálatos, hasznos és lelkesítő ez a módszer, és ha azokra az embertársainkra gondolunk, akik ennek köszönhetően érezhetik azt, amiről már talán örökre lemondtak, talán az ujjongóknak igazuk is van.
De hol a határ? Lesz-e egyáltalán ilyen? A Szingapúri Egyetem elérte, hogy az ACES, azaz az aszinkron kódolt elektronikus bőr és a hozzá megalkotott mesterséges idegrendszer ezerszer gyorsabban reagál a külső ingerekre, mint egy átlagos ember bőre, elérték, hogy egy művégtagot viselő ember ugyanúgy érezhessen minden külső hatást, mint azt valódi végtagokkal tehetné – de ennél valami sokkal többet is létrehoztak, ami már nem biztos, hogy határok nélkül szabadon ereszthető.
Az elektronikus bőr segítségével ugyanis a jövő robotjait is sokkal emberszerűbbé lehetne tenni. Talán az emberiség soha nem állt még ilyen közel ahhoz, hogy érzékelő, érző gépeket alkossanak meg, amelyek ijesztően emberiek lesznek. Csodálatos dolog a tudomány, de vajon valóban ártalmatlan dolog ennyire beleavatkozni az élet természetességébe?
Ajánljuk még:
7 találmány, amiről nem tudtad, hogy nőknek köszönhetjük
Mezőn termő tudás: kiránduljunk az etnobotanika világába!
A Labrador ma már nem csak egy kutya – új fejlesztések az idősgondozásban
